Atlétika
Szabó Beatrix
Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán gondolatai | 10. rész
MTK legendárium 130. rész. Szekrényessy Attila sorozata.
Az MTK alapító jelentős részt vállalt a Balkán birtoklásáért folyó korai (1876-77-es harcokból), sőt az ezt követő katonai felderítés munkájából is oroszlánrészt vállalt. Ezekre így emlékezik: „A harc, az ostromok roppant áldozatokba kerültek, de a kitűzött cél el lett érve.Ez a nap szeptember 13dika volt a szultán hadainak egyik legdicsőbb napja.”
A plevnai négy jelentős ostrom (csata) hallatlan nagy áldozatot követelt mindkét részről, csak az oroszok közel negyvenezer embert veszítettek. Oszmán pasa tisztában volt vele, hogy a szeptember 13-i nagy győzelemmel csupán időt nyert és Plevna ill. az egész Balkán sorsa még nem dőlt el.
.png)
Szekrényessy a helyszínen hadinaplójába ezt jegyezte fel: „A nagy orosz-román támadás, mely egyszerre három oldalról tört sáncaink ellen, véresen vissza van verve. Oszman müsürnek most a kizárólagos védelmet, hatalmas kitöréssel, erélyes támadással és eredményes üldözéssel kellene fölcserélnie, de nem lehet. Mivel törjön ki sáncai közül? Mivel támadjon? Mivel üldözze a megvert, futó ellent? Még a védelemhez megkívántató legszükségesebbek sincsenek meg a táborban, honnan venné tehát támadásra a fölösleget? Az ellenfél ötszáz ágyúja ellen nem lehet másfélszázat fölrobogtatni, harminc lovasszázaddal nem lehet ugyanannyi lovasezredet megtámadni. Ámbár a hangulat az ellenfélnél igen nyomott, míg a mi zászlóaljaink a legvidorabb kedvben, önbizalomtól dagadó kebellel néznek a jövendők elé, mégis az erkölcsi erő eme többlete nem elégséges ahhoz, hogy mind létszámban, mind lövegekben álló nagy különbség, mely hátrányunkra köztünk és az ellenség között létezik, kiegyenlíttessék.”
Oszmán pasa a beállt rövid fegyvernyugvás idejét Plevna felmentésének előkészítésére igyekezett felhasználni.
.png)
„A müsür tehát nem fog támadni, mert nem elég erős arra, az orosz-román had pedig – legalábbis két hétig – nem fog újra támadni, mert gyönge arra. A nyugalom tehát Plevna számára biztosítva van, legalábbis két hétre.” A plevnai siker nagyban függött a Sipka-szoros megszerezhetőségétől, hisz ez által a vár felmentésére készülő Szulejmán pasa csapatai könnyen juthattak volna Plevna alá. Szükségesnek mutatkozott tehát felmérni a Sipka-szoros vidékét egy esetleges török támadás céljából, mintegy útkészítésül Szulejmán hadainak.
A felderítői feladattal a több nyelvet beszélő, jó kvalitású, kitűnő rajzkészségű és katonai téren képzett férfi jelentkezett, kit meg is bízott a török hadvezetés, tíz nap szabadságot engedélyezve számára.
.png)
Az ügy szomorú előzményeként említjük, miszerint Szekrényessy Kálmán, még a tavasz folyamán, a várható orosz támadásra való felkészülés érdekében részletes rajzokat és stratégiát dolgozott ki a Sipka-szoros védhetőségére. Véleménye szerint (és ezzel is jól számolt) az egész háború kimenetelére döntő hatással lesz (lett) a szoros birtoklása, stratégiai kiépítése és a csapatok tervszerű mozgatása. E terv azonban a török hivatali gépezett korrupciója folytán süllyesztőbe került, így annak lépéselőnyével a török hadsereg nem tudott élni. A török hadvezetés késve jött rá a Szekrényessy-féle tervek jelentőségére, szeptemberi kiküldése már csupán eső után köpönyegként értelmezhető, érdemi változást nem lehetett remélni. Szulejmán felmentő seregeinek nem voltak reális esélyei az átjutásra, vagyis Plevna végleges felszabadítására...
